A betegség hipertóniás szövődményei. A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár

Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége.

Magasvérnyomás-betegség

Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze. Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a a betegség hipertóniás szövődményei fő artériájában. Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás.

A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja.

a betegség hipertóniás szövődményei

Ez a diasztolés vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról beszélünk. Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a magas vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik.

Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni. A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a dohányzást a nikotin érszűkítő hatása miatttúlzott alkohol- és kávéfogyasztást.

a betegség hipertóniás szövődményei

Másodlagos a betegség hipertóniás szövődményei pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a vacsora magas vérnyomásért is megszűnik.

A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg. Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is. Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl. A magasvérnyomás-betegség tünetei Az esetek nagy százalékában a betegség nem produkál látványos tüneteket. Ennek az az egyik oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén.

A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl. Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza.

Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság. A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete.

A kezeletlen, hosszabb ideje fennálló hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás. A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek.

Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl. A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad.

A magas vérnyomás szövődményei

A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a retina ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet. Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre. A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is.

Ebben az esetben a veseartéria szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű.

  • A hipertónia leggyakoribb szövődményei - HáziPatika
  • A magas vérnyomás hirtelen támadásai mi ez
  • A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
  • A hypertonia tünetei Dr.
  • Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük.
  • A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében érszűkítő hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz. A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi.

Mit okozhat a magas vérnyomás, ha nem kezeljük?

Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség. A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak bizonyos kritériumai. Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat.

Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos jellegű hipertóniáról van-e szó. Ehhez elengedhetetlen ebben az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről.

Mit okozhat a magas vérnyomás, ha nem kezeljük?

A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák. További vizsgálatok is a betegség hipertóniás szövődményei válhatnak a másodlagos hipertónia diagnózisának a betegség hipertóniás szövődményei.

Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat. Az ilyen mértékű alapos kivizsgálás célja ebben az esetben is az, hogy pontosan feltárható legyenek a kiváltó okok és így kiválasztható legyen a megfelelő kezelési forma. A magasvérnyomás-betegség kezelése A kezelés célja, hogy a vérnyomás mértékét tartósan a betegség határértéke alá, normál tartományba csökkentse.

Ez azért fontos, hogy érdemben csökkenjen annak a kockázata, hogy a hipertónia szövődményei kialakuljanak. A betegség elsődleges formája jellemzően nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal kiegészített gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, a szövődmények kialakulása megelőzhető. Az életmódbeli változtatások alatt különösen az alábbiakat kell érteni: a dohányzásról való leszokás, elhízott beteg esetén testsúlycsökkentés, só- és zsírszegény, ugyanakkor rostban gazdag étrend kialakítása, napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 1 liter sört, 2 dl bort, valamint a 0,5 dl tömény szeszt, valamilyen rendszeres, legalább heti háromszori mozgásforma végzése.

A megfelelő gyógyszer kiválasztásánál a szakorvos több tényezőt is mérlegelve dönt, így válik egyénre szabottá a kezelés. Figyelembe veszi a beteg életkorát, nemét, az esetleges kísérő betegségeket, a hipertónia súlyosságának mértékét, valamint a lehetséges mellékhatásokat. A gyógyszerek — típusuktól függően — hathatnak az érszűkítő hatással bíró hormon termelődésének megakadályozására, illetve az erek simaizomzatának elernyedése révén váltanak ki értágító, ezzel pedig vérnyomáscsökkentő hatást.

a betegség hipertóniás szövődményei

A béta-blokkoló készítményeket jellemzően a szívet ért elváltozásokat pl. Vízhatjó hatású gyógyszerek is alkalmazhatók abban az esetben, amikor a szervezet vízleadó képességének növelésével várható a vérnyomás csökkenése.

Másodlagos hipertóniánál értelemszerűen a kiváltó betegséget kell megszüntetni.

A hipertónia leggyakoribb szövődményei

Vesebetegségnél, szűkült veseartériánál ez jelentheti ballonos katéter bevezetését és felfújását. Sebészeti a betegség hipertóniás szövődményei is szükség lehet, például a hipertóniát kiváltó daganatok jelenléte esetén. A betegség megelőzése A megelőzés részletezésénél fontos megemlíteni, hogy a kockázati tényezők között vannak olyanok, amiken tudunk, és olyanok, amiken nem tudunk változtatni.

Mindenképp szükséges ismernünk az életmódunktól független rizikófaktorokat is, hiszen így tisztában leszünk vele, hogy megnövekedett kockázattal kell számolnunk, a megelőzésre pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az általunk nem befolyásolható tényezők az alábbiak.

Rassz — Az afrikai származásúaknál a betegség kétszer nagyobb arányban fordul elő. Nem — Fiatal felnőtt férfiaknál gyakoribb a betegség, majd az arányok 55 és 65 év közötti korban kiegyenlítődnek, míg efölött a nőknél gyakoribb.

Életkor — Gyermekkorban nagyon ritka, a betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával nő. Genetikai hajlam — A betegség kockázata nagyobb, ha a családban már egy vagy több embert is érintett korábban. Kezelhető rizikófaktorok az alábbiak. Túlsúly — Mivel a vértérfogat a testsúly függvénye is, ezért jobban ki vannak téve a betegségnek azok, akik el vannak hízva.

Az elhízott cukorbetegek és magas koleszterinszinttel rendelkezők még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Dohányzás — A nikotin érszűkítő, valamint a dohányfüstben lévő más vegyi anyagok érfalkárosító hatása miatt a dohányzás jelentős rizikófaktor.

  • A magas vérnyomás szövődményei
  • Fogyatékosság magas vérnyomás esetén 2
  • Magas vérnyomás tünetei, kezelése - KardioKözpont
  • Ha az erek a vesében szűkülnek be, károsodhat a vesék működése.
  • Borsi-Lieber Katalin A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul.
  • Magas vérnyomás - hipertonia - mérés, kezelés - Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Túlzott alkoholfogyasztás — A fentebb ismertetett mértékletes alkoholfogyasztás kedvező a normál vérnyomás kialakulása szempontjából, mivel értágító, érelmeszesedést gátló, valamint vízhajtó hatású. Az ezt meghaladó mennyiség már májkárosító hatású, ami azzal is jár, hogy a vérnyomás szempontjából is káros LDL-koleszterin mértéke megnövekszik a vérben.

a betegség hipertóniás szövődményei

Túlzott sófogyasztás — A túlzott nátriumbevitel eredményeképpen növekszik a vértérfogat, továbbá az adrenalinreceptorok érzékenysége is fokozódik, ami szintén vérnyomásnövelő hatást eredményez. Alacsony káliumfogyasztás — A kálium nátriumkiszorító tulajdonsággal bír, így fogyasztása a sóval ellentétes hatást eredményez, hiánya vagy alacsony szintje pedig a magas vérnyomás kialakulásának esélyét növeli.

Magas vérnyomás

Mozgásszegény életmód — A mozgás 2 és 3 fokos magas vérnyomás, ami rosszabb elhízáshoz vezethet, ami a fentebb említett okok miatti rizikófaktor. Stressz — A stressz következtében megnövekszik az érszűkítő hatást eredményező adrenalin és noradrenalin szintje. Ennek következtében növekszik a vérnyomás és a szív terhelése is. További káros következmény még a stressz érelmeszesedést kiváltó hatása is.

Lásd még