Életminőség magas vérnyomás esetén
MAGAS VÉRNYOMÁS – MIÉRT? MENNYI? HOGYAN TEHETÜNK ELLENE?
Magasvérnyomás-betegség: milyen vizsgálatokat kell ismételni? Magasvérnyomás-betegség esetén a kezelés célja nem csak az érintett vérnyomás értékének csökkentése, hanem ezzel párhuzamosan a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások kockázatának csökkentése, illetve a betegek életminőségének a javítása.
Ehhez rendszeres szűrővizsgálatokra van szükség.
Mire számíthat a magas vérnyomással kezelt beteg? Kovács Nándor, kardiológus, belgyógyász A magas vérnyomás latin nevén hypertonia korunk legelterjedtebb népbetegsége.
A magasvérnyomás-betegség esetében valójában sohasem maga a magas vérnyomás okoz halált, hanem valamilyen ezzel összefüggésben álló érrendszeri életminőség magas vérnyomás esetén. A magas vérnyomás ugyanis hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontva az életfontosságú szervek működését. A folyamat részeként először az érfalak rugalmassága kezd csökkeni, majd az erek keresztmetszete kezd beszűkülni, vagy éppen zsákszerűen kiboltosulni.
A kóros elváltozások eredményeképp gyakorlatilag bármelyik szervünk károsodhat, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben hipertónia kezelése lonc a szemfenéken jönnek létre klinikai elváltozások. Éppen ezért e szervek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.
Hypertonia nap - A betegség nem jár egyedül A korszerű gyógyítás középpontjában nem önmagában egy betegség, hanem a beteg ember kezelése áll. A magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél gyakran észlelhető cukorbetegség, illetve zsíranyagcsere eltérés. Mindegyik betegség felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, valamint megfelelő kezelés nélkül romlik a betegek életkilátása és életminősége.
Rendszeres szűrésekre van szükség Milyen betegségeket lehet megelőzni a rendszeres szűrésekkel? Szívkoszorúér-betegség A magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest.
Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]
A megelőzés érdekében az érintetteknél rendszeresen kell terheléses EKG-t végezni, de szükség lehet terheléses szívultrahangra vagy a szívizom izotópos vizsgálatára is. Agyi keringési zavarok Az agyi erekben tartósan uralkodó magas vérnyomás következményképp kialakulhat agyvérzés, agyérgörcs, vagy vérrögképződés.
Statisztikák szerint a magas vérnyomásos betegeknél az agyvérzés, azaz a stroke kockázata hatszorosa, mint a normális vérnyomású személyek esetében. Az agy ereinek vizsgálatára gyakran végeznek agyi érfestéses vizsgálatot angiographiátde szükséges lehet a nyaki ütőerek ultrahangos vizsgálata is.
Vesebetegségek A kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok. A vesék ugyanis különösen érzékenyek az ellátó erek károsodása miatti létrejött véráramlási zavarokra. Ha csökken a vesék erein átfolyó vér mennyisége, az a veseműködés gyors romlásához vezet.
Ezen kívűl a hipertónia felgyorsítja az egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is. A vesék működését elsősorban vér- és vizeletvizsgálattal ellenőrzik, de esetekben szükség ultrahangos vagy izotóp vizsgálatra, illetve a vese ereinek festésére.
Alapvető tudnivalók a magas vérnyomásról — részletek! Szemfenék elváltozása A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet.
Mire számíthat a magas vérnyomással kezelt beteg?
A szemfenéki vizsgálat eredménye alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására is. Verőérrendszer elváltozásai Elsődlegesen a végtagok esetleges érszűkületét kell figyelemmel kísérni, valamint a főverőér aorta falának meggyengülését, kóros kiboltosulását.
Míg előbbi súlyos esetben a végtag elvesztését is okozhatja, addig az utóbbi súlyosbító tényezője lehet a kórosan elváltozott érfal szakadásának. Szükség lehet hasi- és nyaki Doppler-ultrahangos vizsgálatra, amelyek segítségével képet alkothatunk a veseverőerek, a hasi főverőér, a nyaki főütőerek keringési viszonyairól.