Magas vérnyomás és angina pectoris kezelése. Angina pectoris

Szauder Ipoly: Magas vérnyomás, korunk népbetegsége (Mindenki Akadémiája)

Angina pectoris Az angina pectoris-ról röviden Az angina pectoris esetén egy olyan klinikai tünetegyüttesről beszélünk, amelyet a szívizom vérellátási elégtelensége okoz. Ezt a vérellátási zavart szinte mindig koszorúér-szűkület okozza.

Jellemzője a szegycsont mögött keletkező, rohamokban fellépő szorító mellkasi fájdalom, ami testmozgás esetén fokozódik. A fájdalom múlni magas vérnyomás és angina pectoris kezelése, ha pihenünk, illetve ha nitroglicerin tartalmú tablettát helyezünk a nyelvünk alá.

A betegség legveszélyesebb szövődménye lehet a szívinfarktus.

Az magas vérnyomás és angina pectoris kezelése pectoris előfordulása Jóval gyakoribb az előfordulása a férfiaknál, azonban a nők is hasonló mértékben válhatnak érintetté, mivel a klimax során fellépő ösztrogénhiány, illetve annak kezeletlensége felgyorsítja a koszorúerek állapotának romlását. Az angina pectoris okai A kialakulás oka az az állapot, amikor a szívizom oxigénigénye magasabb, mint a koszorúerek által szállítani tudott oxigén mennyisége.

Ennek okai két nagy csoportra oszthatók.

Vegyük komolyan, ha mellkasi fájdalmunk van!

Az egyik csoportba tartoznak a szíven kívüli okok, ilyenek például a magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés vagy a láz. A másik csoport a szíven belül keresendő okok csoportja.

Több olyan rizikófaktor is van, amelyet érdemes elkerülni annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulásának kockázatát. Rizikófaktor még a genetikai hajlam is. Az angina pectoris tünetei Az angina pectoris enyhébb formában, a szegycsont mögötti szimpla nyomásérzés formájában is jelentkezhet, de általában jóval remegés a testben, magas vérnyomás esetén a bénító erejű, markoló jellegű fájdalom.

Ez akár a karokba, vállakba, hastájékra vagy az állkapocs irányába is kisugározhat.

Angina pectoris tünetei és kezelése

A tünetek rövid ideig tartóak, ugyanakkor halálfélelem jelentkezik, a beteg elsápad, hideg verejtékezés lép fel nála és ágynak dől. A fentebb már említett fizikai megterhelésen túl — ami lehet sportolás, fizikai munka, kiadós étkezés — stressz vagy egyéb érzelmi megterhelés pl. A betegség fentebb említett megjelenési formája a kiszámítható, stabil típusba sorolható, mivel mindig hasonló tünetekkel jár, és megterhelés hatására jelentkezik.

Az instabil formáját a koszorúér hirtelen elzáródása idézi elő, aminek leggyakoribb oka a vérrögképződés.

OTSZ Online - Angina

Fokozó, hosszabb ideig tartó fájdalom jellemzi, ami már nemcsak fizikai aktivitás, hanem nyugodt körülmények között is jelentkezhet. A tünetek is jóval változatosabbak, mint a stabil típus esetén.

Az angina pectoris diagnózisa A diagnózis felállítása során a tünetek pontos megismerése, valamint a szív koszorúereinek alapos vizsgálata ugyanolyan fontos. A panaszok megismerése amiatt is szükséges, hogy kizárhatók legyenek más olyan betegségek, amelyek az angina pectoris-hoz hasonló tüneteket produkálnak. Ezek közé sorolható például a pánikbetegség, bizonyos tüdő- és nyelőcsőbetegségek, illetve egyéb, mozgásszervi elváltozások is.

A szívizom oxigényhiányos állapota jól megfigyelhető EKG-vizsgálatokkal.

Ahogy fentebb is említettük, a stabil angina pectoris terhelés hatására lép fel, ezért a nyugalmi helyzetben végzett EKG-vizsgálat nem mindig elegendő, szükséges elvégezni annak terhelés alatti verzióját is. Ez történhet futópad vagy szobabicikli használata során is. A vizsgálat csak újraélesztésben is jártas szakorvos felügyelet mellett történhet, ahol az újraélesztéshez szükséges eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk.

Angina 9 oka, 11 tünete és 16 kezelési módja [teljes útmutató]

A terheléses EKG-vizsgálat érzékenysége növelhető a terheléses szívizotóp vizsgálattal. Ennek abban az esetben jelentősége elsősorban, amikor a beteg nem képes a futásra vagy a biciklizésre valamilyen mozgásszervi okból. Ilyenkor a vizsgálathoz szükséges szívfrekvencia-emelkedés vénásan adagolt gyógyszer hatására következik be.

A közelmúltban elterjedt 24 órás EKG monitor révén vált megfigyelhető az úgynevezett csendes angia, amely viszonylag gyakori jelenség. Ezzel az eljárással rögzíthetők a szívizom átmeneti oxigényhiányát bizonyító EKG-eltérések, amelyek során viszont a beteg panaszokat nem tapasztal. A vizsgálatok egyik következő lehetséges formája az érfestéses röntgenvizsgálat.

Angina pectoris

Egyedül ezzel az eljárással nyerhetők pontos információk a koszorúér állapotáról. Maga a vizsgálat minimális kockázattal jár, de viszonylag magas költségigénye és invazív jellege miatt csak a legindokoltabb esetekben alkalmazzák.

Angina Nyomtatás Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

A katéter testbe való bevezetése általában a combizom artériáján keresztül történik, innen vezetik fel egészen a koszorúerekig. Az ide eljuttatott kontrasztanyag segítségével a röntgenkép pontos információkat szolgáltat az érelzáródás pontos helyéről és mértékéről.

Hirdetés Az angina pectoris előfordulása Az angina pectoris előfordulását különböző rizikótényezők befolyásolják, mint például a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a magas húgysavszint. Évekkel ezelőtt a férfiak körében nagyobb volt a rizikó, de napjainkban ez a különbség is jelentősen csökken. Az angina pectoris okai A mellkasi fájdalom közvetlen kiváltója a szívizom számára szükséges oxigénellátás elégtelensége. Oka az érelmeszesedés következtében kialakuló érelzáródás, melynek következtében vérellátási zavar és következményes oxigénhiány alakul ki. A szívet három nagyobb koszorúér látja el, a tünetek az elzáródás helyének megfelelően változhatnak.

Ha a szűkület ennél kisebb, az általában nem váltja ki a tüneteket. A képalkotó diagnosztikai eljárások másik formája a szívultrahang, másnéven echokardiográfia, amely alkalmas mind anatómiai, mind funkcionális vizsgálatra. Ennek a vizsgálatnak a segítségével jól megfigyelhetők a szívbillentyűk, a szívizom, a bal kamra funkciói, működési zavarai, esetleges anatómiai eltérései. Bár a fizikális vizsgálat sok betegségnél megkerülhetetlen, az angina pectorisnál nem nevezhető alkalmasnak a diagnózis felállításához.