A bal pitvar tágulása magas vérnyomásban
Szívelégtelenség A szívelégtelenség gyakori betegség, a felnőtt lakosság kb.
Bene Orsolya, kardiológus A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.
Súlyos betegség, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik és végül halálhoz vezet. A betegség felismerését követő 5 éven belül a halálozás eléri vagy meg is haladhatja a rákos betegségek halálozását.
Magas vérnyomás jógaterápiája
A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni. Célunk az, hogy a betegek számára egy rövid tájékoztatást adjunk a szívelégtelenségről, és olyan gyakorlati útmutatóval szolgáljjunk a gyakran felmerülő kérdéseikre, hogy minél jobban együtt tudjanak élni a betegségükkel.
A szív felépítése és működése A szív a mellkas bal felében elhelyezkedő ökölnyi nagyságú izmos falú pumpa, a vérkeringés motorja, amely biztosítja a szervek és a szövetek megfelelő oxigénnel és tápanyaggal való ellátását. A szív a saját elektromos rendszerét használva szüntelen és visszatérő összehangolt kitágulást diasztolé és összehúzódást szisztolé végez, melynek során oxigéndús vért fogad magába a tüdők felől és továbbít a szervezet felé.
Ez a szívizom számára állandó és óriási munkát jelent. Percenként nyugalomban liter vért forgat meg, mely fizikai terhelés során akárszörösére is nőhet.
A szívnagyobbodás
A szív anatómiailag két részre, jobb és a bal szívfélre osztható, amelyeket a szívsövény választ el. A bal pitvar és a bal kamra között található a kéthegyű mitrális billentyű, a jobb pitvar és a jobb kamra között pedig a három vitorlából álló trikuszpidális billentyű.
További, ún. A szervezet által elhasznált, oxigénben és tápanyagban szegény, ún. Itt felveszi az életműködéshez elengedhetetlenül szükséges oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a tüdővénákon át a bal pitvarba kerül. A vérkörnek ezt a részét kisvérkörnek nevezzük. A bal pitvarból a bal kamrába jutó oxigéndús, ún.
Kamrai hipertrófia
Innen az elhasznált vér a viszereken vénákon át ismét a jobb pitvarba áramlik. A vérkörnek ez a része a nagyvérkör. A szív izomzatát a saját erei, az ún.
- Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében.
- Milyen gyógyszereket szedjen magas vérnyomás ellen
- A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei
- Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először.
- A pulmonalis hypertoniák három csoportra oszthatók aszerint, hogy hol indul meg az érellenállás fokozódása 6.
- A magas vérnyomás hypertónia korunk egyik fontos népbetegsége.
Mikor beszélünk szívelégtelenségről? A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot.
Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.
A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei
Szívelégtelenség okai Magas vérnyomás hipertónia A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb.
Ha a vérnyomás az erekben magasabb, a szívnek erőteljesebben kell összehúzódni ahhoz, hogy a megfelelő keringést fenntartsa, és ez a fokozott terhelés hosszabb távon károsítja a szívizomzatot.
A bal kamra fala előbb megvastagodik, majd elgyengül, a szív üregei kitágulnak, a kamraműködés csökken és megjelennek a szívelégtelenség jellegzetes tünetei. A vérnyomás ilyenkor már sokszor nem magas. A magas vérnyomás nem csak a szívet és annak ereit, hanem más szervek érrendszerét például agy, vese, végtagok verőerei is súlyosan károsíthatja, amely a szívelégtelenség keletkezését szintén elősegíti.
Szívizomelhalás szívinfarktus A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás szívizominfarktus.
Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és itt a véráramlás megszűnik. Ezen a területen a szívizom elhal, hegszövet alakul ki, mely összehúzódásra már nem képes. Az elhalt szívizomrész kiesett működését a többi, épen maradt szívizomterület próbálja átvenni, azonban ha az elhalás nagyobb izomterületet érint, akkor ez nem lehetséges, és a szívelégtelenség tünetei alakulnak ki. Szívbillentyű betegségek, szívfejlődési hibák A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek billentyűk megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok pl.
A billentyűk szűkülete vagy zárási elégtelensége miatt a kamrák és a pitvarok túlterheltté válnak, a szív üregeiben kórosan megemelkedik a nyomás, melynek eredményeképpen szívelégtelenségre jellemző tünetek léphetnek fel. Veleszületett szívfejlődési hibákban, pl.
Ezeket a rendellenességeket általában már gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban felfedezik, és megoldásuk az időben elvégzett korrekciós szívműtét.
Szívizombetegségek Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak.
Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet. Jelek és tünetek A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. A legjellemzőbb panaszok a következők: Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az izomzat vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.
Súlyosabb esetekben az egyéb szervek vérellátása is csökkenhet már nyugalomban is. Ennek változatos tünetei lehetnek attól függően, hogy elsősorban a bal pitvar tágulása magas vérnyomásban szerv keringése csökkent: pl.
Nehézlégzés diszpnoé Nem diagnosztizálták magas vérnyomással még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt.
A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham szívasztma vagy tüdővizenyő tüdőödéma is jelentkezhet.
Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, a bal pitvar tágulása magas vérnyomásban súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes. Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot.
Édes István, Dr.
Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata boka ödéma. Később a folyadékpangás következtében a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is aszcitesz. A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg. Súlyossági fokozatok A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún.
Szívmegnagyobbodás tünetei és kezelése
NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Ilyenkor az orvos tájékozódik a beteg családjában előforduló fontosabb betegségekről, a beteg korábbi nagyobb betegségeiről, az aktuális panaszairól, és azokról a kockázati tényezőkről, amelyek szívbetegséget okozhatnak.
A fizikális vizsgálat során az orvos a szívelégtelenség előzőekben ismertetett látható, tapintható vagy hallható jeleit keresi bokaödéma, megnagyobbodott máj, tágult nyaki viszerek, tüdők felett hallható pangásos szörtyzörejek, esetleg szívzörejek. Ilyenkor tájékozódik a vizsgáló orvos a beteg vérnyomásáról és pulzusáról is.
Mellkasröntgen Ezzel a mindig szükségszerűen elvégzendő vizsgálattal fontos információ nyerhető a szív nagyságáról, alakjáról, és a tüdők állapotáról. Elektrokardiográfia EKG Ezzel a vizsgálattal a szív működése során keletkező elektromos jelek mutathatók ki, melyekből fontos információk nyerhetők a betegség súlyosságára és a választandó kezelésre vonatkozóan.
Szívultrahang vizsgálat echokardiográfia Ennek segítségével az orvos tájékozódhat a szív szerkezeti és működési elváltozásairól, és pontosan megállapíthatja, hogy milyen fokban károsodott a beteg szívének pumpafunkciója.